Gyógyjavallat
    
     halántékomon a folt: ólom-döbbenet
     mitől? doktor úr! álljon meg a menet
     a halántékomon apró ólom-göbök
     serkednek: dögséges ólom-tömkeleg
     ha látom: szeppenek – kedélyem elborul
     szemem kigúvad: mitől van doktor úr?
    
    
     tán valami távolkeleti ritkaság?
     kórisme: hogy ott jön ki a rosszaság
     elmúlhat e nyomasztó ólomgöb-IMÁZS
     és én is jó leszek mint mindenki más?
     mit mond? hogy semmiség? oda-se-neki?
     jaj! próféták és szentek minden seregi!
    
    
     felejtsem hogy hústestem dög-ócska rom:
     ne vakarjam véresre ólmos ótvarom?
     hát vigasztalás hogy nem vagyok beteg
     s mint gyógyíthatatlan még elélhetek
     és megérhetem a matuzsálemi kort?
     tán vérembe lát: lát isteni arany ikort?
     
    
    
     hogy ne számolhassam még egy ideig
     mint Robert Graves tűnő szívlökéseit?
     nincs miből gyógyulnom: ez javallata?
     hát ez a szingultus? a klónusz? a kata-
     lepszis? a csepleszből kihalló nyivogás?
     ez a makkegészség: a makk a megszokás?
    
    
     köszönöm doktor úr a gyógyító kés hatott
     tudom a rendelőből kivonulhatok
     mint ki a többi hullahurcolóval elvegyül
     kirajzok – megmondatott kegyetlenül –
     leróva hálám: tessék – de engedje meg
     most elbúcsúzom és más orvoshoz megyek